Németország határellenőrzést vezet be, miközben szidja a kerítést építő országokat. Merkel népszerűsége mélyponton van, de azért kötelező érvénnyel szétosztanak 120 ezer migránst az EU-n belül. Miért erőltet olyat az EU, amiről már ők is látják, hogy hosszú távon megoldhatatlan? Erre keressük a választ.
Tegnap az EU-belügyminiszterei megszavazták 120 ezer menekült kötelező befogadását, elosztva az Uniós államok között. A migránsokat Görögországtól és Olaszországtól kell „átvállalni”. Magyarország is tervben volt, Juncker ezt ígérte, de úgy fest, nekünk éppen hogy majd átvállalnunk kell – írj a Politico. Lengyelország nem ellenzi az elosztást, de azt igen, hogy kötelező érvényű legyen. Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia ellene szavazott, Finnország pedig tartózkodott. Fico meg is fogja támadni az EU luxemburgi székhelyű bíróságán a döntést. Mint mondta, Szlovákia nem kíván eleget tenni annak, hogy saját jogrendjébe beépítse a keddi brüsszeli döntés jogi következményeit, hiszen ezzel úgymond önkéntesen kiteszi magát annak, hogy az unió kötelezettségszegési eljárást indítson az ország ellen. "Nem engedhetjük meg, hogy Európa a többség a kisebbség ellen elv mentén működjön, mert akkor mindennek vége" – mondta. Pedig 66 ezret ebből biztos már most szét akarnak osztani kötelező érvénnyel, mindezt a már ismert „szolidaritás és közös felelősség” jelszavával, a Financial Times értesülései szerint a többi 54 ezer emberről 1 éven belül döntenek – vagyis az EU nem egy gyors megoldást keres a migráns válságra, mintha egy elhúzódó problémakánt tekintene rá. Vagy hosszú távú tervek vannak?
Az AFP szerint további 1 milliárd eurót tervez összerakni az EU a menekült-ügy megoldására, ahogy fogalmaztak, „a menekültek szükségleteire”. A brit miniszterelnök, David Cameron szemérmes az ügyben, de Anglia 40 millió fontot kínál fel, hogy "mivel (ahogy Cameron fogalmazott) gondoskodnunk kell arról, hogy a menekülttáborokban élő emberek megfelelő ellátásban és élelmezésben részesüljenek". Cameron szerint ezzel "elejét lehet venni annak, hogy (a menekültek) arról gondolkozzanak, nekivágnak az Európába vezető, nagyon nehéz és veszélyes útnak". Időt, energiát és nem utolsósorban pénzt emészt fel ez a beáramlás, amit nehezen érthető módon a nyugati államok, Németország vezetésével ráerőltetnek a tagállamok mindegyikére, egyben eltereli Európa figyelmét a világ egyéb folyamatairól. Merkel a menekült táborokban „uralkodó éhezésről” beszélve látja indokoltnak ezt a hatalmas összeget beinjekciózni ebbe az ügybe. Mindemellett mégis, csak ma (szept. 24-e) 190, hónap végéig 70, október 2-án pedig újabb 190 albánt fog kitoloncolni. Eközben Szíriában és Irakban tovább folyik a harc, civilek halnak meg, kínzások és kegyetlenkedések folynak, borzalmas módokon; eközben itt, az EU-ban a függetlenség és szuverenitás szétfoszlani látszik.
(II. Vilmos császár, a "Keleti nyitás" elindítója).
1899-ben II. Vilmos császár tiszteletét tette Damaszkuszban Szaladin sírjánál. Az I. világháborúban az Oszmán Birodalommal kötött szövetség is ennek az iszlámmal barátságos politikával állt összefüggésben, amiben benne volt a Német Birodalom domináns nagyhatalmi címre igyekvő szándéka. Később (az akkor éppen náci) birodalom szintén nyitott Keletre, a negyvenes években Jeruzsálem akkor főmuftija, a mélyen antiszemita Amin Hadzs al-Husszeini volt egy „helyi” kapcsolat. Elmondhatjuk, hogy a német-muszlim kapcsolatok nem új keletűek, a nyitottság feltehetőleg ezekre az előzményekre is visszavezethető, nem beszélve a szociológiai és gazdasági érdekekről. Érdekes "időzítés", hogy most derült ki a Volkswagen csalása több évre visszamenőleg.
Németország jelenlegi, 81 milliós népessége pár évtized múlva drasztikus módon akár 67 milliósra süllyedhet, ugyanis itt a legalacsonyabb a születési arányszám az EU-n belül. A fokozatos bevándorlás, a „nyitott kapuk” politikája a népességcsökkentést kívánja ellensúlyozni: kell az olcsó munkaerő, amivel önmagában persze nincs gond, azonban számolni kell a kulturális és ebből fakadóan eltérő demográfiai változással, ami nagyszámú muszlim bevándorló érkezésével jár. Az integráció - szociológiai, kulturális, erkölcsi értelemben - nagy falat volt már eddig is. Ezzel összefüggésben friss felmérések igazolják, az országban a legdinamikusabban fejlődő vallás az iszlám. Ez nem csak a betérőket foglalja magában, hanem a magas szaporulat, valamint az egy férfire jutó több feleség is. A törvény ugyan tiltja a poligámiát, de a mecsetekben köttetett házasságok nem mindegyik kerül bejelentésre. Az egyedülálló anyaként regisztrált nők emelt összegű szociális támogatást kapnak, így a „hivatalos” feleség mellett a többi feleség is hoz a konyhára. Ahogy Franciaországban (főleg) és Angliában már vannak „no-go” zónák, úgy Németországot is fenyegeti ez a veszély. A mecsetek egy átlagos város látképéhez éppúgy hozzá tartoznak, mint nálunk a katolikus templomoké. Apró közösségek, párhuzamos társadalmak jönnek létre, ahol nem motiváltak az ideérkezők a helyi kultúra, szokások és nyelv megismerésére, hiszen a kis közösségen belül, pláne az államtól kapott támogatással könnyen eléldegélnek.
A helyzet – mint láthatjuk – ellentmondásos. Az EU belső problémákkal küzd, eközben jön egy csomó ember kívülről a saját problémájával. A közel-keleti háborús helyzet pedig az egész világ (így az EU) problémája is. Merkel határellenőrzést rendelt el, de azért pénzt adna a migránsoknak; kitoloncol és visszatart bevándorlókat, de ráerőlteti a közép-európai államokra a befogadásukat. Mint fogalmazott, a menekültek beáramlása „nagyon rendezetlenül” zajlik, ezért kell megerősíteni az Uniós határokat (No, de hát Schengen nem erről szól volna? Magyarországot nem pont emiatt hurcolták meg?) Ne feledjük, Merkel népszerűségi mutatója a „mestere", Helmut Kohl-éval vetekedett, az elmúlt években higgadt, felelős döntései és határozottsága méltán emelte a nagy politikusok közé. Ez az „ügy” mégis úgy tűnik, kifogott rajta, ami látszik a súlytalan és nehezen megfogható tartalmú nyilatkozataiból: "megtanuljuk, hogy az is befolyásolja az életünket, ha valahol máshol történik valami szörnyűség, és ezen nem tudunk változtatni kerítések építésével" – mondta kedden.
Másfél hete ideiglenes határzárat rendeltek el, amit további 20 nappal kérelmeznek az EB-tól meghosszabbítani. Németország a menekültkrízis megoldója akar leni, miközben belülről emészti az integrálhatatlan muszlim közösség: a fővárosában rendőrt késelt iszlamista fényes nappal, meg gyilkossággal fenyegető molinót függesztenek ki az Autobahn felett, nem is beszélve a kedd reggeli razziáról. A német rendőrség szalafista mecsetekben kutatott, illetve a szalafisták fellegvárának tartott Ibrahim al Khalil mecsetben is, emellett magánlakásokon kutatott, mert nagy eséllyel dzsihádistákat rejtegettek. A Berlin Tempelhof negyedében radikális iszlamisták után kutattak, akik szíriai dzsihádistákat támogattak. Rendőrök százai kutattak át ingatlanokat, egy szóvivő szerint hónapok óta nyomoznak az ügyben. A mecset 51 éves, marokkói származású imámja gyanúsított lett, a vád szerint harcosokat toborzott Szíriába. Nemrég szexuális erőszak miatt állt bíróság elé, de a Berliner Zeitung értesülése szerint felmentették. Mintha Németországot kezdené maga alá temetni ez az egész.
