Irán is csatlakozik a Szíria jövőjéről folytatott tárgyalásokhoz. A perzsa állam a térség egyik legerősebb nemzete, és nagyon fontos odafigyelni rá. Az olcsó kínai zubbony-kabátban fenyegetőző Ahmadinedzsád leváltása óta teljesen új arculattal, más retorikával, de teljesen megegyező célokkal politizál Irán.
A négy és féle éve zajló szíriai polgárháború állóvizét az orosz beavatkozás jócskán felkavarta. Az ISIS-t végre sikerült „megsebezni”, de a szörnyeteg még mindig erős. Aszad pozíciója stabil, múlt héten Oroszországban tárgyalt, a mosolygós képek bejárták a világsajtót. Most kaptak észbe a világ nemzetei, és a több int 4 éves érdektelenséget felkavarta a keleti „Nagy Medve” – mint írtunk róla, várható volt hogy ez fordulatot hoz. A nagyhatalmak már saját komfort-zónájukban is érintettek, másrészt az újra rajzolódó közel-keleti status quo, így a következő korszak világpolitikájának iránya is kialakulóban van, ami évekre, évtizedekre is meghatározhatja az erőviszonyokat. Irán pedig tökéletesen játssza az eminenst, aki tanulva régi hibáiból már megjavult.
Irán érdekelt a szír destabilizációban, Európa egyáltalán nem. Oroszország pedig érdekelt abban, hogy Európa gyenge legyen. Ezt, valamilyen oknál fogva eddig nem értették az EU vezetői, Franciaország november 13 és december 13-a között visszaállítja a határellenőrzést, de mint hozzátették: „nem a menekültek miatt”. Németország is csak most kezdi el a „kitoloncolásnak” csúfolt manővert, amivel megállítják és visszaküldik a százezrével az országba igyekvő migránsokat. Éppen most röppent fel a hír a másfél éves „csoda-csecsemőről”, aki egyedüliként élte túl a hajóutat, nem is beszélve a 105 éves migráns néniről, amik tudnak fordítani a közhangulaton és még a populista nyugati politikán is. Irán mégis részt vehet a Szíria jövőjét taglaló megbeszéléseken, a külügyminiszter helyettest küldik el, és itt merül fel egy nagy kérdés az USA (valamint a nyugati) politikáját illetően. A hivatalos közlemény szerint, amit az amerikai külügyminisztérium szóvivője fogalmazott meg: „ Nem akarnánk, hogy részt vegyenek, ha nem lenne egy általános kívánalom a nemzetközi közösség részéről, hogy konstruktív szerepet játsszanak abban, hogy politikai átmenetet érjük el- tette hozzá.” Vagyis, ugyan „nem érteken egyet” Irán tevékenységével, de beveszik a megbeszélésbe, így a döntésekbe is. Alig 1-2 hete pedig a német külügyminiszter – mintegy 10 éves szériát megtörve – jelent meg Teheránban, és tárgyalt a szíriai szituációról. A találkozó apropója az 1700 km hatótávolságú Emerad rakéta kilövése. Zarif külügyminiszter mégsem látja olyan nagy dolognak az ügyet: “A mi rakétánknak semmi köze nincs a 2231-es megállapodásban foglaltakhoz, mivel az Iráni Iszlám Köztársaság rakétái nem nukleáris fegyverek”.
Amerika felismerte, kiesőben van a korábban évtizedekig meghatározó világvezetői szerepéből, így fokozott támadásokat intéz az Iszlám Állam ellen, Rakkát és a másik kiemelt várost, Ramádit veszi célba. Ezt október 17-én jelentette be Ashton Carter, amerikai védelmi miniszter. Az is megtörténhet, hogy az amerikai katonai jelenlét erősebb lesz itt mint Irakban. A tárgyalások csütörtökön kezdődő következő fordulója Szíria jövőjéről Bécsben kerül megrendezésre. A megbeszélés John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, valamint több európai és arab ország vezető diplomatáinak részvételével kerül megrendezésre. Kérdés, hogy milyen irányba tereli Irán a tárgyalásokat?
