A tizennégy évvel ezelőtt történt három, összehangolt terrortámadás azon túl, hogy szembesítette a világot az iszlám radikalizmussal, alapjaiban változtatta meg a nyugati világ életét. A háromezer halálos áldozatot követelő támadások kegyetlenségükkel megfelelően illusztrálták, hol is húzódik jelenkorunk egyik leghangsúlyosabb frontvonala. A dzsihád (جهاد ) globális problémává vált.
A terror célja, hogy egy közösség néhány, de lehetőleg minél több tagjának megölése által, a merénylők befolyást nyerjenek az adott csoport/nép/törzs, stb. minden egyes tagja felett – a terror által (a szó latinul félelmet jelent). A 2001-ben történt borzalom kétségtelenül új korszakot indított el. Az azóta meghalt Oszama bin Laden ördögi terve a „nagy Sátán”, a Nyugati világ és az amerikai nemzet öntudatának, fő jelképeinek elpusztítása volt. A cél nem csupán több ezer ember kegyetlen megölése, hanem az (akkor még) Izraelt jelentősen segítő Amerika és szövetségeseinek megfélemlítése volt. A merénylők motivációjának egyik eleme az Izrael ellenes harc volt, hiszen az USA akkoriban a legnagyobb szövetségese volt a zsidó államnak. 2002 novemberében az al-Kaida vezér USA-nak címzett levelében ezen felül Izrael támogatását nevezte meg elsődleges motivációként, amikor azt írta: „Izrael létrehozása és támogatása az emberiség legnagyobb bűncselekménye”. A szeptember 11-én lejátszódott borzalmas 102 perc teljesen megváltoztatta az új évezred menetirányát, már annak hajnalán.
(A Bécs-i csata során 1683-ban a kereszténység visszaverte az iszlámot).
Ezen felül a dátum szintén magában hordoz egy érdekességet: 1683-ban szeptember 11-12-én Bécsnél (Kahlenberg-i csata) végleg visszaverték az Oszmán Birodalom haderejét. A Sobieski János és Lotaringiai Károly vezette szövetséges haderők győzelme Kara Musztafa nagyvezír csapatai felett a hanyatlás útjára billentette az addig megállíthatatlannak hitt, kegyetlen sereget. Az egész világra kiterjedő Iszlám Kalifátus ideája itt derékba tört. Bin Laden hosszas hallgatás után egy, a Nyugati világra mért erőteljes csapással sikeresen újraegyesítette az addig egymáshoz lazán kapcsolódó iszlám világot, és az Umma (أمة) apró sejtjei elkezdtek ismét összefogni a vágyva várt Kalifátus megvalósítása érdekében, melynek útjában a görög-, valamint zsidó-keresztény kultúrkörön nyugvó Nyugat áll.
Azon az őszi reggelen 19 terroristának sikerült átjutnia az ellenőrzésen, és felszállnia négy repülőre. A 7:59-kor felszállt American Airlines 11-es járatán az akció gyakorlati vezetője, Mohammed Atta utazott, aki véletlen a légi irányításnak is elfecsegte, hogy több gépük van. A terroristák késekkel, vagy pisztolyokkal ölték meg a pilótákat. Az eseményeket minden esetben a kétségbeesett utasok telefonhívásaiból rekonstruálták, amiket hozzátartozóikkal folytattak az utolsó perceikben. A 11-es járat 8:46-kor becsapódott a WTC északi tornyába.
A sokkoló felvételek azonnal megbénították az amerikaiakat, és hisztériát váltottak ki. Az ekkor éppen egy iskolában felolvasást tartó Bush elnököt azonnal értesítették, bár nem teljesen egyértelműen. Mire elindult a déli torony kiürítése, 9:03-kor oda is becsapódott egy másik repülőgép, a 175-ös járat. A repülő pont a torony derekán ütközött az épületnek, felgyorsítva az összeomlását.
Ekkor már az elnöknek is megmondták: „Amerikát megtámadták.” 9:30-kor Bush beszédet intéz a TV-ből a nemzethez. 9:37-kor egy újabb repülő csapódik be, ez már Virginia államban, a Pentagon épületének külső peremébe, ami teljesen össze is omlik egy órán belül, 125 ember életét követelve.
9:59-kor összedől a 110 emeletes déli torony, ami hatszáz mentőmunkást is maga alá temet.
Ekkorra már a negyedik gép, a Unitied 93-as utasai is tisztában vannak a borzalommal. Az utasok férfi tagjai ellenállást szerveztek, és betörtek a pilótafülkébe. A gépet vezető terrorista 10:03 perckor „Allah hatalmas” felkiáltással, 1200 km/h-s sebességgel Shanksville mellett a földbe vezette a gépet, ami úgy csapódott be, hogy csak egy óriási kráter maradt utána. Ennek feltételezett célpontja a Fehér Ház volt. A hősies halált halt utasoknak a Unitied 93 című dokumentarista jellegű film állított emléket. 10:28-kor összedőlt az északi torony is, 1400 embert temetve maga alá, valamint elpusztítva a közvetlenül mellette levő Marriott hotelt is.
Az áldozatok közül a gépen utazók azonnal, a becsapódáskor szörnyethaltak, rengeteg ember a lángok okozta füst miatt, vagy az épületek összeomlásakor halt meg. Megközelítőleg 200 ember ugrott a biztos halálba a lángok elől, az erről készült leghíresebb fotó a „Zuhanó férfi”-t ábrázolja. Az áldozatok száma megközelítheti a 10.000-et, bár csak 1600 holttestet azonosítottak, de több tízezer csontszilánkot és szövetdarabot találtak, melyeket nem tudtak azonosítani az eltűntekkel. A támadókat, pontos forgatókönyvüket, valamint későbbi terveiket Atta poggyászában találták meg, ami nem jutott fel a gépekre.
Az összesen 2976 áldozatot követelő merényletek kitervelői ellen Bush elnök még aznap este meghirdette a hajtóvadászatot, és elindult egy globális, terrorellenes háború, amit a konspirációs teóriák kiötlői szerint csupán az amerikai olajéhség motivált, holott a 9/11-es támadásokban összesen 90 ország állampolgárai vesztették életüket, ilyen módon ez nem csak Amerika harca lett. Jól mutatja az iszlám, mint rendszer működését, hogy az iszlám világ azonnali felháborodását fejezte ki, hogy a magukat muszlimoknak valló, Korán tanításai szerint merényletet elkövetőket ne "mossa össze" a világ az igazi muszlimokkal. A nyugati világban együttérzést váltottak ki a vallási és politikai korrektséget követelő vallási vezetők nyilatkozatai, amik hamar elvonták a világ figyelmét a több ezer életet követelő merényletről. Bush és az akkori brit miniszterelnök Tony Blair alig pár héttel a szörnyűség után már valósággal "magyarázkodott" és az iszlám világ kedvében kívánt járni, amikor nyilatkozataikban "Allah nevének meggyalázásáról" beszéltek. Ezek az emberek Allah nevében, a Korán tanítása szerint jártak el, amikor nyugati "hitetlen" emberek életének vetettek véget - hogy, ki a muszlim és ki nem, ezt a Korán, a Hadísz-ok és a Szíra alapján állapíthatjuk meg, valamint aszerint hogy ki él így és ki nem. Az akkori események megegyeznek napjainkban történtekkel - relativizálni kívánják egy embertelen rendszer tanításait, és a gyakorlat által ellenőrizhető tetteit. Hasonlóan más vallásokhoz, mindenki egyénileg dönti el, mennyire merül el az adott hitvilágban, így az azzal történő azonuslás mértéke számít, de objektív szempontok alapján (többek közt az emberi szabadság és méltóság tisztelete, a más vallásúakkal szemben tanusított magatartás, stb.) az adott hitrendszer vagy pozitív vagy negatív. Persze, nem szabad általánosítani, hiszen valóban különbség van a transzcendest őszintén kutató békés muszlim emberek és fanatikus muszlim emberek között, de ki kell mondanunk: békés iszlám nem létezik.
Az azóta eltelt tíz évben a terrortámadások nem látott intenzitással indultak el, a dzsihád harcias hívei megérezték a nyugati világ ijedelmét. Az ellenük indított harc azóta sem zárult le, viszont az elmúlt több mint egy évtizedben sikerült Száddám Husszein véres uralmának véget vetni, emellett a 9/11-es terrorakciók legfőbb vezetőit levadászni, és az elmúlt években vége lett 9/11 kiötlőjének, és finanszírozójának is, bin Ladennek. A Nyugat azt hitte, fellélegezhet, azonban kijózanító volt számára, hogy igazából a dzishád ügye túllépett korábbi kulcsfiguráin, s másokon keresztül haladt tovább. Itt egy bizonyos szempontból személy-független törekvés, az Iszlám Világ, a Kalifátus helyreállítása van a középpontban - hogy ezt ki viszi véghez, az mellékes.
Obama elnök jelenlegi politikája mindinkább a szituációból való kifarolást mutatja, pedig az USA az egyik legjelentősebb szereplője lehetne a terrorellenes háborúnak, mint ezt tette is 2001-et követő években. Amerikának a megemlékezés mellett most azzal is szembe kell néznie, hogy azért voltak ők az első célpont, mert az ellenség is felismerte, hogy megvan bennük a képesség és az erő, hogy fontos szereplői legyenek a terror elleni harcnak. Európa erős, de a terroristák az egész Nyugat ellen viselnek hadat, ami jelenleg a Dar al-Harb (دار الحرب) vagyis a "háború házának" része. Ebben pedig Amerika is egy kiemelt célpont.
