"Szálem álejkum" - köszöntik arabul egymást az emberek, békét, minden jót kívánva. Mi is ezt kívánjuk kedves Olvasóinknak, de ehhez szükséges korunk, környezetünk, a világ irányának megértése. 

Nyugati világunk kellemes hétköznapi életét egyre-másra rémisztő hírek kavarják fel, olykor egy-egy terror esemény is megesik. Eközben Európába tömegével érkeznek muszlim hitű emberek, kik menekülnek, kik a jobb élet reményében, sokan teljesen más szándékkal. Ha meg akarjuk őket érteni, ha továbbra is békében szeretnénk a saját életünket, a saját kultúránkban megélni, fontos megismernünk őket - értékrendjüket, vallásukat, kultúrájukat.

A Közel-Keleten jelenleg zajló események, emberek tömegeinek szisztematikus üldözése, kínzása és megölése nem hagyhatnak bennünket közömbösen. Miért, hiszen nem itt történik? Valóban nem, de az, ami ott most történik nem akar ott megállni. Fontos, hogy a témával ne populista módon foglalkozzunk, de ne is millitáns alapokon állva. Ha nem akarjuk hogy Európában hasonló állapotok alakuljanak ki, tennünk kell ezért. Nem elutasítóan,  nem gyűlölettel, de reálisan fel kell mérni két lényegesen különböző, sok szempontból pedig ellentétben álló kultúra viszonyát. Megtudnak maradni tartós békében egymás mellett?