Az Oroszok Szíriában harcolnak az Iszlám Állam ellen. A gond ezzel csak az, hogy Asszad érdekében. A kormány-hű erők a Moszkvától kapott karci gépeket vetik be a közös ellenséggel szemben. Az amerikai, május óta 500 millió felemésztő kiképzési projektje azonban kudarcba fulladt, mert a felfegyverzett „mérsékelt” lázadók az al-Káida oldalára álltak. Újabb orosz-amerikai ellentét épülhet ki a szír polgárháborúban?
Az orosz fegyverarzenál már bevetésre került Szíriában, a szír hadsereg Putyinéktól kapott új harci repülőivel bombázza az Iszlám Államot. A térség északi részén található Aleppó közelében bombáztak az öt harci géppel, valamint számos felderítő gépet kaptak az orosz barátaiktól. Moszkva az Aszad rezsimet látja az egyetlen hatékony harci erőnek az ISIS-szel szemben.
A hivatalos közlemény szerint Oroszország nem zárja ki, hogy a szíriai elnök kérésére akár katonákat is küldjön a polgárháborús országba – ez az állítás már megdőlt pár napja, amikor orosz katonák is megjelentek Szíriában. Mint Moszkva közölte korábban, haditechnikai eszközökkel támogatja a szíriai elnök kormányához hű fegyveres erőket, emellett az országban tartózkodó orosz katonák a fegyverek használatának elsajátításában segédkeznek. Az, hogy nem vesznek részt harcokban elég nehezen elképzelhető, hiszen egy fegyver működését, pláne háborús helyzetben, nehéz nem „élesben” megmutatni. Amerikai források szerint a szíriai kormányerőknek szállított haditechnika harci repülőgépekből, helikopterekből és tüzérségi lövegekből áll.
A hét elején történt légicsapást elvégző drónokat az oroszoktól kapta Aszad, mint egy magas rangú katonai vezető foglamazott: "Az orosz fegyverek hatása kezd érezhetővé válni Szíriában". Friss műholdképek tanúsága szerint Oroszország vélhetően két újabb katonai bázist épít a közel-keleti országban - írta kedden a Wall Street Journal. Szíriában négy és fél éve dúl a polgárháború, melynek romjain az Iszlám Állam sikeresen felkapaszkodott, és megalakult az általa elfoglalt területeken. Az IÁ ellen érdemben egy nyugati hatalom sem lépett fel, de Oroszország úgy tűnik nem tett le a térségben kiépülő dominanciájáról. Egyes szakértők szerint ez a lépés az oroszok részéről a háború sújtotta közel-keleti térségben több célt is szolgálhat. Egyrészt megerősíti Aszad kormányát és a hozzá hű fegyveres erőket. Ez megalapozhat egy, a szíriai rezsimet és Iránt tömörítő új koalíciót, az Iszlám Állam ellen. Másrészt sokkal nagyobb befolyást biztosíthat Putyinnak a térség (és így Szíria) jövőjének alakításában; nem utolsó sorban elvonja a figyelmet a még mindig zajló ukrajnai konfliktusról. Hosszútávon egy orosz befolyás épülhet ki a térségben, miközben Aszad marad a helyén.
Bizonyos elemzők egy lehetséges „új Afganisztánról” beszélnek Oroszország számára, A Fehér Ház szóvivője csütörtökön ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy Obama elnök világossá fogja tenni, hogy Moszkvának mennyire nem éri meg támogatnia az Aszad-rezsimet. Ha ezzel nem hagy fel – tette hozzá Josh Earnest -, csak mélyíti a szíriai válságot, ez pedig nem érdekük sem az oroszoknak, sem az amerikaiaknak. Érdekes módon ártatlan civil áldozatokról már nem igazán esik szó, itt nagyhatalmi érdekek feszülnek egymásnak.
(John McCain még 2013-ban, Szíriában. Nem tanultak semmit?)
Az amerikai hadsereg május óta 500 millió dollárt költött egy kiképzési programra, melynek keretében mérsékelt(nek vélt) lázadókat fegyvereztek fel, hogy Törökországból hazatérve Aszad ellen harcoljanak. Az 1 évre előirányzott program keretében 5400 lázadót képeztek volna ki, mintegy párhuzamosan építve az USA jelenlétét is a térségben. Ez abban különbözik az orosz segítségtől, hogy Amerika (a történelemben betöltött olykor ellentmondásos szerepe ellenére is) kiemelt felelősséggel tartozik a nemzetek közösségének közös ellenségeivel szembeni harcban. Ezt az elmúlt 4-5 évben nem igazán tapasztaltuk érdemi módon, és ez a kiképzési program sem pont az, amit az emberek jogosan várnak a világ legnagyobb, legerősebb hatalmától – de legalább jól mutat az újságokban, hogy „az USA beavatkozott”.
(Az an-Nuszra Front harcosai)
Nos ez a kísérlet kudarcba fulladt, Amerika ismét felfegyverezte ellenségeit, ugyanis a török határt átlépő 30-as hadosztály azonnal „megadta magát” az al-Káida szíriai szárnyának (Dzsabhat an-Nuszra, vagyis an-Nuszra Front - جبهة النصرة لأهل الشام) a náluk levő fegyverarzenált is beleértve. Sokakat a nyolcvanas évek orosz-afgán háborúra emlékeztetnek ezek az események, amikor az USA szintén fegyvert adott általa nem ismert harcosok kezébe, melyet azután ellenük fordítottak végső soron pedig az ebből kinövő Oszama bin Laden terrorakciója egyesítette a fundamentalista iszlám világot a Nyugat ellen.
A négy és fél éve szűnni nem akaró polgárháborúban több száz-ezer ember veszítette életét, milliók veszítették el otthonukat, valamely hozzátartozójukat; tömegek indultak vándorlásnak Európa felé, de semmi sem változott, csupán annyi, hogy a káoszban felemelkedett az Iszlám Állam. A nyugati hatalmak úgy tűnik saját katonáikkal, saját fegyverekkel kell, hogy közbelépjenek. Ez nem új-keletű javaslat, miközben tovább folyik a vér – mi kell ahhoz, hogy Nyugat felébredjen?
