Az ISIS által a keresztények mellett a leginkább üldözött nép a jazidik, akiket az iszlámtól való különbözőségük miatt minden nap életveszély fenyeget. Ha nem akarnak kínok közt meghalni, vagy szexrabszolgává válni, mindenüket hátrahagyva menekülniük kell.
Ádámig vezetik vissza származásukat, egyetlen olyan népcsoportként tekintenek magukra, akik megőrizték ez a gyökeret, hiszen ebben a térségben volt az Édenkert egyik kapuja a hagyomány szerint. A Szindzsár hegység (Irak) környékén élő kurd törzs, különálló népcsoport. Évezredek óta élnek elszórtan a volt Mezopotámia területén, Urakban, Szíriába de Törökország egyes részein is. Számukat 70 ezer és félmillió közé teszik. A népcsoport egyben vallási közösség is - aki jazidinak születik, az vallásilag is jazidi lesz. Betérni nem lehet, nem is végeznek térítő tevékenységet, a hitükbe csak beleszületni lehet. A szeparálódásuk az egyik fő oka, hogy elvannak szigetelve a segítségtől.
Eredetileg az észak-kurd kurmadzsi nyelvet beszélik, de sokan megértetik magukat a környező népekkel. Több tévhit él velük kapcsolatban, nem is egyértelmű a megítélésük, éppen a vallási és közösségi formájuk zártsága miatt. I. Jazíd ibn Muvíja a hetedik században élt iszákos kalifa igen rossz megítélésnek örvend az iszlám világban is, egyes vélemények vele hozzák kapcsolatba a jazidikat, de ennek semmi alapja nincs. Nevük valójában egy olyan perzsa szóból ered, melynek jelentése "Isten követői"-ként adható vissza (magukat egyébként dászinnak hívják, egy keleti egyházkerület nevéből fakadó kifejezéssel). Rituálisan vízbe mártóznak, kenyeret törtnek, de a körülmetélést is gyakorolják. A lélekvándorlásba vetett hitük miatt fontos szerepet kap életükben a folyamatos megtisztulás, de így pokolra sincs szükség - azonban akit kizárnak a közösségből, nem tud tovább tisztulni.
A kisebbség vallása sajátos, speciális keveréke a térség mindenféle hitvilágának és vallásának, ide értve a Biblia több tanítását, vegyítve az iszlamista misztikával, meg a zoroasztriánus vallás dualista szemléletével. A perzsa vallás a jó és a rossz / sötétség és fény ellentétének harcán alapul. A fény és a nap, int motívum valóban visszatérő elem szimbolikájukban, képzőművészetükben. Ez a vallási elem a fő oka az ördögimádás-vádnak, ugyanis a Jaszdannak nevezett teremtő elérhetetlen magasságban lakozik, de hét szellem árad ki belőle, amik közül a fő szellem Melek Taus ( sokan pávaangyalnak nevezik; neve pedig arabul összetéveszthető a sátánnal), aki egy elbukott angyal, aki Isten elleni lázadása miatt a Földre száműztek, de bűnbánatra jutva Isten megbízta az emberiség védelmével. A párhuzam valóban elgondolkodtató Lucifer történetével, az ő "jótékony" tevékenységével és az ekörül kialakult tézisekkel.
Vallási rendelkezéseik nincsenek leírva, szájhagyomány útján terjednek, ezzel is erősítve az izoláltságukat. Az IÁ terroristái nem azért üldözik őket elsősorban, mert félreértik őket, nem azért mert "ördögimádók" (persze, azért is, hiszen annak tekintik őket); egyszerűen azért kell szenvedniük és meghalniuk mert nem iszlamisták. A jazidiak bátor kiállása hitük mellett nem most került megpróbáltatásra először, de az hogy még mindig egységben fennmaradt népük és vallásuk, mutatja erős identitásukat, elkötelezettségüket. Egyet nem kell érteni velük, de együtt érezni mindenképpen kötelesek vagyunk, és lehetőségeink szerint felemelni szavunkat értük, mellettük.
Egy rabszolgatartóktól megszökött jazidi lány megrázó beszámolóját itt olvashatják.
